A Random Image
Civil szervezetek ÖTE története

Községünk múltjában a tûzesetek nem voltak ritkák. Falunk sajnos többször is teljesen leégett.

Oklevél hirdeti, hogy 1454-ben cseh rablók az egész falut felperzselték. Ugyanezt tették a törökök 1532-ben Kõszeg ostromáról elvonulva. A németek1621-ben, a franciák1664-ben a szentgotthárdi csata után égették fel községünket. 1683-ban a lövõi horvátok gyújtották föl házaikat, tudva azt, hogy így sokkal kisebb kár éri õket, mintha a török gyújtaná föl. A következõ nagyobb tüzet 1821-ben jegyezte fel Széchenyi Pál. A falu déli része a” kisutca” égett le. 1848.október 11-én a horvátok tüzes gránátai miatt pusztult el 8-10 ház. 1873.június 5-én pusztított nagy tûzvész Lövõn. Leégett az úgynevezett „Fõszeg” mindkét szeren. Összesen 40 ház a melléképületekkel együtt. Az oltást nehezítette, hogy a férfiak többsége a szentmiklósi vásárban volt. Ilyen nagy tûzvész emberemlékezet óta nem volt Lövõn. Ezért is dönthettek úgy községünk lakói, hogy létrehoznak egy önkéntes tûzoltó egyesületet.

A Lövõi Önkéntes Tûzoltó Egyesület 1883-ban egyesületi alapon, miniszteri jóváhagyással alakult meg. Az elsõ elnök Fritz Ferenc esperes-plébános volt, az elsõ tûzoltóparancsnok pedig Szép Gáspár, akik annak idején nagyon sokat tettek falunkért. Õk 1898-ig irányították egyesületünket.

Kocsifecskendõnk, amely ma is mûködõképes, 1890-ben Sopronban készült a Selfenhofer gyárban. Az elsõ kocsifecskendõket hazánkban harangöntõk készítették az 1800-as évek elején. A lövõi fecskendõ is az öntõk munkáját dicséri.

Zászlót 1898-ban kapott községünk, híres szülötte Mohl Adolf lorettói plébános közremûködésével, egy helybeli adományozó Richter Teréz hagyatékából. Az óbudai Jó Pásztor Apácák intézetében készült. Elõször 1929-ben újult meg Mohl Adolf apátkanonok költségén. Sajnos annyira megviselõdött, hogy 2001-ben újat kellett készíttetnünk.

1898-tól Schütz János egy személyben volt elnök és parancsnok is 1914-ig.

1914-tõl 1925-ig Madarász Pál volt a parancsnok, dr.Gayer János az elnök 1920-ig. 1915-bõl maradt ránk Lövõ község tûzrendészeti Szabályrendelete, amely elõírta, hogy minden udvaron legalább egy használható kútnak kell lennie. Kijelölte az állandó tûzõrséget és beosztási idejüket, meghatározta járandóságukat. A tûzõrök május 1-tõl szeptember 30-ig este 10 órától reggel 3 óráig, október 1-tõl április 30-ig este 9 órától reggel 3 óráig voltak szolgálatban. Tûzõrség teljesítésére köteles volt minden háznál egy 16-60 év között levõ férfi, aki érzékei teljes birtokában volt. Bárki állíthatott maga helyett helyettest, de mûködéséért a megbízó volt a felelõs. Jelzõkürtöt kellett maguknál tartani, fehér karszalagot hordtak bal karjukon T.Õ felirattal. Ez a tûzõrség még az 1950-es években is mûködött, amelynek 1 pár ló és a fogathajtó állt rendelkezésére. A régi tûzoltószertár a falu közepén a Fõ utca 169-es számú ház elõtt állt.

1925-ben került egyesületünk élére Leitner Vilmos. Ö 20 éven át 1945-ig volt tûzoltóparancsnok. Az 1938-ból elfogadott Alapszabály az õ parancsnoksága idejébõl való, melynek másolatát a kiállítás anyagai közt is megtekinthetjük. Akkoriban sokkal több tûzoltó volt egyesületünkben. 1941-ben 4 tisztet, 32 tûzoltót és 4 tisztviselõt említ egy okirat. Az irat megemlíti, hogy a tûzoltószertárba a villany bevezetése elkerülhetetlenül szükséges, mert az éjjeli tüzek alkalmával a gyors indulást a sötétség hátráltatja. Ezért 1941-ben a képviselõtestület elhatározta, hogy az 1940.évi vadászati alap maradványából 50 pengõt elkülönít a bevezetésre.

Az elnöki posztot 1920-tól 1945-igHorváth Kálmántöltötte be. A háború után 1945-tõl 1951-ig Balogh Ferenc parancsnokolt, majd utána Fülöp Sándor vezette tûzoltóinkat 1956-ig.

Az 1950-es évek elején nõi tûzoltóraj is volt, de csak rövid ideig.

Mecserics Lajos elõször 2 évig 1956-1958-ig állt egyesületünk élén. Szántó Ernõ követte õt 1962-ig.

Mai szertárunkat 1960-ban kezdték építeni és 1961-ben került átadásra. Az akkori idõben az egyik legkorszerûbb volt, két garázzsal, ülésteremmel. Ugyanebben az évben elsõként került a környéken tûzoltóautó is falunkba. Az autó egy katonai Döcsvippon volt utánfutóval felszerelve. Ezt követte 1967-ben egy Ifa-Garant gépkocsi. Egy UAZ terepjáró, 1974-ben került hozzánk.

1962-ben ismét Mecserics Lajos került a parancsnoki székbe, és nagyon hosszú ideig, 1988-ig látta el a parancsnoki teendõket. Az elnöki feladatokat 1956 és 1966 között Varga Vince látta el, de a késõbbi idõkben is nagyon sokat köszönhetett egyesületünk neki. 1966-tól Somogyi Géza, 1979-tõl Thurzó Vidor volt egyesületünk elnöke 1989-ig.1990-tõl Galavics Jenõ elnökölt, majd 2002-tõl jelenlegi polgármesterünk Balics János tölti be ezt a tisztet.

Fekete József1988-óta látta el a parancsnoki feladatokat, 2008 decemberében leköszönt, fia Fekete Géza a 2010-es évig állt a csapat élén. Azóta Tóth Lajos a parancsnok.

2000-es évtõl hagyomány, hogy nyaranta családtagjaikkal együtt kirándulást szervezünk, melyre egyre többen jönnek el. 2008-tól pedig minden évben megrendezzük a Flórián napi tûzoltó bált, melynek bevételét felszereléseink fejlesztésére, karbantartására fordítjuk.

2006-ban szertárfelújításra nyertünk 600.000 Ft-ot, amelyhez az önkormányzat is hozzátett, és így sikerült a tetõt, a külsõ színezést és a tanácstermet felújítani. Az egész munkálat 2,5 millió forintba került. Idén társadalmi munkában önkormányzati segítséggel vizesblokkot létesítettünk a szerszámtárolóból.

Kedves esemény a nyaranta Horvátzsidányban megszervezésre kerülõ tûzoltómise, melyre sokan ellátogatnak.

2008 nyarán a vasgyûjtésbõl szerzett összeget - amely meghaladta a 900.000 Ft-ot- félretettük tûzoltóautónk lecserélésére, az önkormányzat segítségével vásároltuk meg Steyer TLF 2000 típusú gépkocsinkat. Ma már vízszállító tûzoltóautó nélkül nehéz lenne elképzelni egyesületünk jövõjét, beavatkozó képességét.


Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

<<  2019. július   >>
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31



Hírlevél
Név
Email cím

Támogatott böngészôk: